A határátlépés errefelé még fokozott ellenőrzés mellett zajlik, több mint 100 fős létszámunkhoz képest, viszonylag kevés várakozási idővel léptünk be az országba. Romániában sűrű köd várt minket, de szerencsénkre mire a buszról leszálltunk már napsütéses idő volt. A túra megkezdése előtt a hídon készítettünk egy közös fotót, majd két csoportra bontva elindultunk célunk felé a szorosban.

Sajnos az elmúlt napok esőzése miatt a terepviszonyok nem bizonyultak kedvezőnek a hosszú túra nyomvonalán, így biztosra menve a Zichy barlangig a rövid túra útvonalán közlekedtünk. Jelenleg felújítás alatt álló vasútisínek helyén a zúzott köveken haladtunk. Bár nem túl kénylemes a lépés ezeken a köveken, de viszonzásul síkon halad és biztonságos. Átmentünk egy rövid alagút alatt, elhaladtunk a Tündérvár mellett, majd a vízesés következett. Közvetlen a barlang mellől tűnik fel a Styx-patak, amely a kijáratnál gyönyörű vízesés formájában zúdul le 6 méteres magasságból a Sebes-Kőrösbe.

A Zichy cseppkőbarlang vadregényes, soklépcsős rendszere igazi kihívás volt, a nedves, csúszós korlát és a hirtelen magasság olykor meghökkentette a látogatót. Jártunk a mennyországban és a pokolban, sárkányokat és elefántot is láttunk igaz csak sziklaformációkban, viszont a denevérek valóságosak voltak.

Mire a tárlatvezetés véget ért, máris ott volt a bejáratnál  rövid túra csapatunk, így tolmácsunk és idegenvezetőnk Berkeszi Zsolti máris fordult vissza velük a barlangba. Ebédidőnket a nem messze lévő étteremnél töltöttük, egy kávé vagy forrócsoki jól esett mielőtt a visszaútra indultunk. Ezúttal a folyó túlpartján haladtunk, ami technikásabb ösvény, közvetlen a víz felett olykor elég komoly mélységekkel. Néhány kitettebb szakasznál láncok segítették az arra járót.

Visszaérve a buszokhoz gyors bakancscsere után utaztunk Nagyvárad felé a várost és az adventi forgatagot megcsodálni. Megannyi kedves történettel kiegészítve hallgattuk idegenvezetőnk Zsolti előadását a buszon, a város főképpen magyar vonatkozású történelmi múltjáról és jelenéről, kulturális és sportéletéről.

A Sebes-Kőrös partján túráztunk napközben és mire ránk esteledett újfent a Sebes-Kőrös partján voltunk, de már Nagyváradon. A víz csillogva tükrözte vissza a város adventi fényben úszó ünnepi köntösét.

A forgatagban hamar elveszve, ki-ki kedve szerint töltötte szabadprogramját. Finom illatok szálltak a levegőben csábítva a korgó gyomrokat. Meghitt kávézók puha, bekuckózós fűtött teraszokkal várták a betérőket. Az óriáskerék is mélán integetett felénk, egymást követték a ledsorokkal feldíszített karácsonyi attrakciók, fotózáshoz adta magát a tér szinte minden eleme. 

A közelgő karácsony ünnepe átjárta minden porcikánkat, ezekkel az élményekkel köszöntünk el Nagyváradtól, s kezdtük meg hazaútunkat. Látnivalókban, élményekben gazdag, mozgalmas napot tudhattunk ismét magunk mögött.
További fotók a képre kattintva:
Enikő képei:

Vegyes: