Nagykárolyi kalandok
Kihasználva, hogy az országhatártól nem messze a Partiumban elérhető közelségben fekszik Nagykároly tettünk ide egy látogatást, ahol főképpen magyar vonatkozású épületeit, szobrait kerestük fel.
Nyíregyházáról indulva, többszöri pihenőt tartva, hiszen a frissítés ilyen melegben indokolt volt, már a kora délutáni időben elértük a határt. Az időközben 30 főre duzzadt csapattal gördülékenyen ment a határátlépés. Innen már csak egy rövidebb táv volt hátra Nagykárolyig, ahol több mint bőséges ebéddel vendégelte meg a kerékpárosokat a Vinibike Kerékpáros Sportegyesület.
Az elfogyasztott, ízletes ebéd után következett a kultúrporgram, helyi idegenvezetőnk Berkeszi Zsolti rendkívűl színes és izgalmas előadásmódja várakozáson felülinek bizonyult, meleg szívvel mutatta be nekünk e várost, mely szülővárosa is egyben. Elsőnek a legnagyobb nevezetességet a Károlyi kastélyt kerestük fel, ami impozáns megjelenésével és látványos tárlataival valóban lenyűgöző hatású volt.
Ezt követően elkerékpároztunk, Rákóczi Ferenc szobrához, innen Ady Endre szoborához, majd a nemrégen átadott Kölcsey Ferenc szoborhoz, Petőfi Sándor szoborhoz, megkerestük Kafka Margit írónő szülőházát.
Hamar elrepült a délután, nem maradt hátra más mint búcsút inteni Nagykárolynak, ismét magyar honba lépve Bátorligetig gurultunk. Ekkorra már felül voltunk a 100km-en, így örömmel foglaltuk el szálláshelyünket. Itt aztán kezdetét vette az igazi lazulás, amihez nagyban hozzájárult a hatalmas filagória, a szauna és a dézsafürdő. Vacsorára természetesen a szabadban főztünk, a tűz körül Gyureskó Csaba tüsténkedett, köszönet érte a csapat nevében. Másnap reggel pihentebben vágtunk neki a hazaútnak, elmondhatjuk ismét jól döntöttünk, pazar hétvégénk volt, köszönjük a Vinibike Kerékpáros Sportegyesületnek a becsatlakozási lehetőséget, Berkeszi Zsoltnak pedig a kalauzolást Nagykárolyban.