Balatoni nyár
Balatoni nyár!
3 bringás társunk két nappal a tömeges 21-ei indulás előtt gurult el bringával a Balatonig Nyíregyházáról. Posta Robi csapattársunk szülinapi kihívásként azt fogalmazta meg, hogy a nyaralás helyszínére, legyen az bárhol, kerékpáron jut el. Az extrém elgondoláshoz két fő csatlakozott, Harászi Enikő és Péter Tibor nem mindennapi teljesítményt bemutatva két nap alatt ért el a Balatonhoz úgy, hogy az első nap 200 km, a második nap pedig 260 km út megtétele várt rájuk. Megcsinálták. Mi kívülállók nem tudjuk átérezni a sok fáradtságot és kínt, ami kísérőjük volt, viszont el tudjuk képzelni.
További fotók a Nyíregyháza-Balaton kerékpártúráról: OneDrive
Ezért óriási gratuláció a hősöknek! Július 21-én a Balatonakali kempingbe folyamatosan érkeztek a Zöld Kerekes nyaralók. Elsőként a bicajosok értek célt, több telekocsi érkezett egymás után, a vonattal érkezők elé pedig már egy népes fogadóbizottság indult.
A lakhelyünk is színesen alakult, lakókocsi és sátor között választhattunk, ki-ki igény szerint a kényelmesebb vagy inkább a nomádabb, viszont nagy társasági élet, igazi kemping feeling között. Senkit nem fárasztott el az utazás, mert a beköltözés után indultunk Tihany felfedezésére. Apátság, látkép, visszhang, levendula, ismerkedés az északi part emelkedőivel, első nap kipipálva.
Másnap, vasárnap egy nagyon kedves meghívásnak tettünk eleget, amikor is Szigliget felé fordítottuk kerékpárjainkat. A Güns pincészet vendégszeretetét élvezhettük miután megmásztuk a Badacsonyt félig bicajjal, félig gyalog. Nem tudom eldönteni melyik volt a nehezebb, de a Kisfaludy kilátóba felérve a látvány elfeledtette a kínok kínját.
Közelről láthattuk a Badacsony bazalt orgonasípjait, megmásztuk a Bujdosók lépcsőjét, élveztük az erdő hűsét, csendjét és folyamatosan meglepett minket egy-egy kilátópont a Balatonra nyíló panorámával. Gulyásleves és túrós csusza várta a megfáradt túrázókat a Güns birtokon. Kísérőként a Badacsonyi hegy levét kaptuk, amiben benne volt a háziasszony szíve és a szőlőbirtok napsütéstől, mindenestől együtt. Hétfő reggel esőre ébredtünk, ami a napi program újratervezését igényelte.
Több felé szakadt népes táborunk. A legkitartóbbak maradtak az eredeti Balatonfüredi programnál, és akik nem az esőtől akartak vizesek lenni, azok Kehidakustányban élményfürdőztek, illetve jeges szaunaszeánszon frissítették fel megfáradt testüket. Kedd reggelre ismét ránk sütött a nap, így fő programként folytattuk a Badacsonnyal való ismerkedést. A Kisfaludy ház sokunk bakancslistáján szerepelt, de a nagyobb élmény a Szegedi Róza présháza volt, ahol a Liliomfit forgatták.
Nem hagyhattuk ki a rózsakő megkeresését sem, ha már ott jártunk, hisz a hatalmas, asztalszerű bazalttömb szerelmet hozó erejét próbára kellett tennünk. Kiscsoportos programként két társunk Zalaszántóba vágyott. Útközben közelebbről ismerkedtek a Balaton-felvidék emelkedőivel és lejtőivel, mire eljutottak az út céljához, a buddhista sztúpához. A 128 km-es túra nem kis teljesítmény volt a fiúk részéről, a szintemelkedések keményen megdolgoztatták őket ezen az úton. Hatalmas gratula nekik!
Szerdán egy rövid, de annál tartalmasabb túra volt a cél. Monoszló mellett egy földtörténeti képződményt kerestünk fel. A hegyestű sziklák bepillantást engednek a környék vulkanikus előéletéből, a földmozgások hatalmas erejét kiválóan szemlélteti a felgyűrődött bazaltrétegek látványa. Mivel újból nagyon magasra és nagyon meredeken kellett feltekernünk, illetve feltolnunk a kerékpárjainkat, a hazafelé út lerepített bennünket a kempingbe, és végre jöhetett a strandolás minden örömével.
Az alapítvány nagy családi közösségi ereje ismét megmutatta magát az esti közös főzések, a batyus partik alkalmával, amikre ki-ki lehetősége szerint járult hozzá. Ezek az programok mind melengetik a szívünket, ismerve rohanó és egymásra alig figyelő világunkat. Egyik este húsleves, aztán palacsinta, tojásleves, sült szalonna, lecsó és sok-sok finomság került az asztalokra, ahol a népes csapatból senki nem maradt éhen.
Az utolsó napra strandolás jutott, csak hogy még egy kicsit élvezzük a nyaralás minden édes pillanatát.... Ülünk a vonaton, pillanatokon belül befutunk Nyíregyházára. Még páran itt vagyunk együtt, ki csendben, magában, ki hangosabban dolgozza fel az elmúlt 5 nap felsorolhatatlanul sok élményét.
Hazahoztuk magunkkal a Balaton ízeit, színeit, fényeit, a kemény bicajos teljesítmény emléke és minden élmény kitörölhetetlenül itt marad velünk!
"Ilus"
