A hajnali indulást követően még kicsit szunyókált a csapat a buszon. Egy vásárlással egybekötött mosdószünetet követően már aktívabban nézeldődtük a tájat közeledett a lengyel határ. Krynica-Zdrójba érkezve rövid eligazítás után megkezdtük túráinkat. A hosszú túrát választók a város széle felől indultak neki a hegynek, míg a rövid túra résztvevői a belváros felé vették az irányt.
  

A napsütés hatására a túra elején laza, sáros talaj fogadott minket, de ahogy egyre feljebb jutottunk a hegyen hóra és jégre váltott a lábunk alatti közeg.
  

Szikrázó napsütésben értünk fel a hegy tetején lévő síközponthoz, ahol nyüzgött az élet, a sielők vélhetően a szezon utolsó téli sportoknak kedvező lehetőségeit használták ki. Jól jött a pihenő, ebédidőhöz közeledve, mindenki kedve szerint ehetett, ihatott vagy csak egyszerűen egy napozószékben heverve sütette magát a nappal. 
 

Szabadidő keretében a lombkoronasétányt többen is felkeresték, az 50 m magas kiltátóból gyönyörködtek a felemelő panorámában.
 
A visszaút előtt készítettünk egy közös fotót a hatalmas lombkorona előtt, majd irány a város felfedezése.
 

A településre érve közösen felkerestük a tér központi részén található ivócsarnokot, innen mindenki igénye szerint fedezhette fel a látnivalókat. Ami akadt jócskán, lehetőség volt siklóvasúttal a szemközti hegyen lévő Góra Parkowára feljutni vagy akár gyalogosan is meg lehetett tenni az utat. Beülni egy tradicionális étterembe, a hosszú sétálóutcát járva a szecessziós épületeket, szállodákat csodálni.
  
Természetesen mindenki megkóstolta a helyi 23 féle gyógyvíz valamelyikét, különleges finom ízvilága kiszáradt torkunknak igazán jól esett, a hatalmas ivócsarnokban búja zöld növények között tudtuk megpihentetni végtagjainkat.

Kellemes fáradtsággal és rengeteg élménnyel zártuk ezt a napot is, hazaúton már eleredt az eső, tehát elmondhatjuk ezt a kalandot megúsztuk szárazon.

További fotók a képre kattintva: 

Angi fotói: 

Enikő fotói: 

Gabi fotói: